Portugál leckék, avagy mire tanít a portugáliai élet

Új perspektíva São Jorge-hoz képest Faial pozitív kulturális és kulináris meglepetésként ért minket. A főváros egy élettel teli kisváros, ahol van minden: éttermek, nagyobb és kisebb boltok, színház, uszoda, KÓRHÁZ! stb. Rögtön értelmet nyert, amit az étteremtulajdonos mondott São Jorge-on: egy fajãval összehasonlítva Horta tényleg egy metropolisz. Ezen a szigeten egy másik cégen keresztül béreltünk autót, akiknek annyira kevés munkatársuk van, hogy a szezonban alig tudják kiszolgálni az ügyfeleket. Ez persze csak az autó leadásakor derült ki, amikor Renato rákérdezett, miért kaptunk egy eléggé megviselt, le sem mosott kocsit ¾-ig töltött tankkal, aminek tartani kell az ötödik ajtaját, ha nem akarod, hogy a fejedre essen, amikor a csomagtartóban pakolászol. A C3 csomagtartója egyébként nem volt nagy, de évtizedekre visszanyúló pakolási tapasztalatomnak hála mind a négy bőröndöt, plusz a két hátizsákot is be tudtuk legózni. Bár jóval kényelmesebb lett volna működő hidraulikával.

  Azt hiszem, az Azori-szigeteket sosem fogom megunni. 2021-ben voltam először, akkor São Miguelen, ami azért jó helyszín, mert egy nagyjából balatonnyi területen a szigetvilág szinte minden jellegzetessége megtalálható. Nagyjából két hete az úgynevezett háromszöggel folytatódott a kaland: Pico, São Jorge, Faial. Ebben a sorrendben, kis csavarral - de erről majd később. Spontán meglepetés Ezeken a szigeteken annyi élmény ért minket, hogy a tíznapos nyaralást bőven többnek éreztük. A szervezés nem volt egyszerű, mert mindhárom szigeten szállást kellett foglalni és autót bérelni, a közlekedést meg a kompokhoz igazítani, úgyhogy alaposan ki kellett találnunk mindent, és egymásra építeni a részleteket. Picit későn is kezdtünk neki, de végül kevesebb, mint 48 óra alatt készen volt a tökéletes logisztikai kártyavárunk. Na ez majdnem összedőlt, amikor a picói reptéren való landolást követően a túravezető felhívott minket, hogy az eredetileg két nappal későbbre időzített hegymászás f...